Magamról

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Honlapomon fotózással és asztrofotózással kapcsolatos információkat találhatsz. Fotóimon mélyég, csillaghalmazok, galaxisok, csillagképek láthatóak, ezeket próbálom a lehető legélethűbben megörökíteni. A jelenleg ismert asztrofotós technikák közül a DSLR fotózást választottam. Felszerelésem: CANON 600D átalakított, Astrograf 200/800 F/4 egyedi építésű, valamint a nagylátőmezős képekhez a Skywatcher Esprit 80/400 Apo-t használom. A mechanika NEQ 6 PRO átalakított, a vezetésem Lacerta m Gen+ 9x50 Sky-Watcher kereső, Sky-Watcher komakorrektor F/4.

A csillagászat 2009-ben jelent meg az életemben, amikor nagyobbik fiam születésnapjára kapott egy 70/700 Celestron Refaractor-t. Az első észleléskor kiderült számomra, hogy ez egy egészen különleges "játék". Beszerzésre került az első csillagtérkép, ezután kezdetét vette egy fantasztikus utazás. Először a Hold, majd a könnyebben megtalálható bolygók és mélyég objektumok lettek a célpontjaim. Természetesen ekkor még a vizuális észlelésé volt a főszerep.

 

 

A kezdetek

Fontosnak tartom, hogy néhány szót szóljak a kezdetekről. Hogyan is kerültem kapcsolatba az asztrofotózással.Amikor először találkoztam asztrofotókkal, teljesen elvarázsolt a látványuk. Tudtam, hogy nem lehet könnyű dolog ezeket a távoli szépségeket megörökíteni, de soha nem gondoltam volna, hogy ilyen rögös út vezet hozzájuk.Ahogy azt már több helyen említettem én is szabadszemes észlelőként kerültem kapcsolatba a csillagászattal.Öt éven keresztül fürkésztem az éjszakai égboltot távcsövön keresztül. Nagy lépés volt, amikor a 70/700-as refraktort lecseréltem egy 150/750-es Newton távcsőre.A Newton távcső és az alatta működő EQ5-ös egymotoros mechanika volt az első képeim alapja.

Természetesen vezetés és egyéb tapasztalatok hiányában, eleinte "fiahordós" módszerrel fotóztam. A Nikon 5100-as fényképezőgépemet egy házilag szerelt állványfejjel rögzítettem a tubusgyűrűre.Leírhatatlan boldogság volt, amikor egy harmincmásodperces expozíció végén megjelent a kijelzőn az M42-43. Eleinte a Holdról próbáltam értékelhető fotókat készíteni, majd próbáltam az expóidő nyújtásával minél halványabb objektumokat lencsevégre kapni.
Természetesen a fotók többsége nagyon gyenge minőségű volt. Rengeteg értelmetlennek tűnő, fárasztó éjszakát töltöttem az ég alatt. Minden lehetőséget megragadtam, hogy gyakoroljam a fotózást, információt szerezzek. Nálam tapasztaltabb fotósokkal vettem fel a kapcsolatot,akik segítettek az alapok elsajátításában.Az új információk és tanácsok birtokában mindig újabb és újabb tesztelések, próbálkozások követték egymást.
Nagyon sok olyan pillanatra emlékszem, amikor az éjszaka közepén úgy éreztem, hogy elegem van... Soha többé nem akarok fotózni! A csillagok deformálódtak, a kép életlen, a tükrök lepárásodtak,és az otthoni képfeldolgozás során a végeredmény soha nem közelítette meg az általam favorizált fotósok képeit.De mégis valami mindig tovább hajtott.Újra és újra kint voltam az ég alatt és próbáltam minél jobb képeket készíteni. Természetesen tudom, és vallom, hogy ez egy folytonos tanulást és tapasztalást igénylő elfoglaltság. Talán ebben a hobbyban éppen ez a szép.
Téged is erre bíztatlak kedves olvasó. Ha kellő elszántságot és kedvet érzel magadban feltétlen próbáld ki ezt a fantasztikus "játékot." Összegyűjtöttem néhány képet az első időkből, amelyek nagyon fontosak számomra. Ezekből a képekből kiderül, hogy senki sem kerülheti ki a kezdeti nehézségeket.
Derült eget!!! 

  • kezdetek-10
  • kezdetek-12
  • kezdetek-13
  • kezdetek-14
  • kezdetek-3
  • kezdetek-4
  • kezdetek-5
  • kezdetek-6
  • kezdetek-7
  • kezdetek-9