M101 Szélkerék-galaxis
A történet 2016 áprilisában kezdődött, amikor először célba vettem ezt a csodás galaxist. A megszokott módon készültem a “vadászatra” több kompozíciót, beállítást előkészítettem, Pontosan kiszámoltam a “flippelés-átfordítás” idejét.
Az interneten is szétnéztem. Kíváncsi voltam milyen színek, beforgatások, kompozíciók készültek eddig erről a galaxisról.Első nekifutásra nem tűnt nehéz témának, de utólag be kell látnom tévedtem. Vártam az újholdas hétvégét. Végre péntek, irány Ágasvár, és teljes erővel elkezdődött az expógyűjtés. Az első éjszaka nyerseit nézegetve már látszott, hogy igényli az objektum a kiváló eget és a nagyszámú expozíciót. Az első újholdas hétvégén összesen öt órányi anyagot sikerült összegyűjtenem. Kisebb felhőátvonulások , szél, és az elengedhetetlen pára nehezítette a fotózást. Hazaérve összeraktam az öt órányi anyagot és ahogy más képeknél is általában, hozzáláttam a feldolgzáshoz. Ekkor jött az első meglepetés… A galaxis belső része nagyon nehezen mutatta magát. Hasonlóan nehezen mutatkoztak a galaxis karjainak külső részei is. A következő újholdas hétvégén, májusban sikerült még hat órányi jó minőségű alapanyagot összegyűjteni. Ezek együttes feldogozása sem hozott átütő eredményt. Mivel már tíz óra felett jártam expóidőben, a színekkel is elkezdtem foglalkozni. Sajnos így sem lett túl ígéretes a fotó.
Nagyon zavart, hogy a részletek teljesen láthatatlanok maradtak a galaxis belsejében, és a spirálkarok végeinél is.A galaxis formája és a színe sem tetszett egyáltalán. Világos, kékes szín jellemezte a galaxist, ami nekem egyáltalán nem tetszett. Sok időt szántam a feldolgozásra, de aztán úgy döntöttem, hogy nem publikálom a végeredményt, mert egyáltalán nem voltam megelégedve a fotóval. A mappát elmentettem. Majd egyszer folytatom… Félelmetes sebességgel eltelt egy év. Idén áprilisban keresgélve a célpontok között, ismét a látókörömbe került az M101. A meglvő nyerseket újra elővettem. Minden fotórol feljegyzéseket írok. Ajánlom neked is kedves olvasó. Szuper érzés, amikor egy régi objektumra ráfotózol, és minden adat a rendelkezésedre áll.
Beforgatás, kompozíció, expó adatok stb… Szerencsére az időjárás sem hátráltatott a fotózásban. Összesen 17 órát sikerült exponálnom a galaxisra. Az idei anyaggal kiegészülve már szépen tudtam dolgozni a színekkel, és a galaxis belső szerkezete is szépen kezdett kirajzolódni. Az alábbi fotók különböző feldolgozások. Jól érzékelhető, hogy minden feldolgozás során más és más színek, és részletek bújtak elő. Sokadik próbálkozásra sikerült a végleges színt és részleteket előcsalogantni. A felsorakoztatott képek közül az utolsó fotó lett a végleges változat.
